A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar alakulása – azaz 1959 – óta szervesen hozzátartozik a város kulturális életéhez. Az elmúlt évtizedekben számos neves karmester segített a színvonalas hangversenyek létrejöttében – április 21-ei koncertjükön állandó karmesterük, Rázga Áron dirigálta őket.
Már az esemény címe is árulkodó: A mi virtuózaink! Az együttes különleges műsorral készült: a Bartók Béla Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola ifjú tehetségeivel együtt léptek színpadra. A fiatalok többségének saját mestere is a zenekarban muzsikál. A közös zenélésnek ez a módja örök emlék és meghatározó élmény lehet számukra.
Elsőként Gulyás Réka Tímeát köszönthettük a színpadon. Réka zongorista pályafutását – elmondása szerint – egy kedves véletlennek köszönheti: édesanyja költözéskor úgy döntött, hogy nem tartja meg régi hangszerét. Ám az étkező egyik falában egy pontosan akkora mélyedés volt, amelyben elfért ez a hangszer. Amikor Réka hároméves korában már felért a billentyűkig, egy ujjal pötyögtetni kezdett, de anyukája rászólt: „Réka, ez nem játék, hanem hangszer!!” Ám ekkor meghallotta, hogy a kislány az óvodában tanult dalokat billentgeti… Így már természetesen megengedte, hogy birtokba vegye a féltett hangszert! Réka a zeneiskola végzős évfolyamába jár, jövőre már a szakgimnáziumban tanul tovább. Nagy örömnek és kiváltságnak tartja, hogy már másodszor játszhatott a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar művészeivel! A D-dúr zongoraversenyt 1784-ben jelentette meg Joseph Haydn bécsi zenekiadója, s úgy reklámozta, mint „az egyetlen, eddig nyomtatásban megjelent” Haydn-zongoraversenyt. Ebben az időszakban Mozart zongorakoncertjeiről beszélt Bécs zenekedvelő közönsége, aki alig másfél hónap alatt közel két tucat hangversenyt adott, legtöbbször zongoraversenyeinek szólistájaként. Érthető, hogy az ügyesen muzsikáló műkedvelő zongoristák körében egy, a Mozart-koncerteknél könnyebben játszható, de nagy tudással megírt versenyműnek nagy keletje volt. Ennek a műnek az 1. tételét hallhatjuk most Gulyás Réka Tímeától, akinek tanára Környei Csilla.
Lukács Lili tizennégyéves, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium tanulója. Hét éve kezdett el furulyázni és 4 éve fuvolázik – azóta a két hangszert párhuzamosan tanulja Kaczkó Gabriella tanárnőnél. Bár a tanulás az elsődleges, minden nap gyakorol, és örömmel készül a szereplésekre, versenyekre. Szabadidejében elsősegélyt tanul és sokat olvas. Még nem tudja, mivel szeretne foglalkozni felnőtt korában. Szereti a gyerekeket, ami szerencsés és természetes is, mivel három húga van. Családja támogatja zenei tanulmányaiban, bár szülei nem muzsikusok. Breznyán-Tokai Szilvia tizennégyéves, Gyulán él családjával, a Magvető Református Általános Iskola tanulója. Szülei zenészek: édesanyja énekművész-tanár, édesapja pedig trombitaművész. Kisgyermek kora óta rajong a zenéért, szeret énekelni. Furulyázni hétéves korában kezdett a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskolában Kaczkó Gabriella tanárnőnél. Ezt követően fuvolázni kezdett, majd magánének szakon, zenei pályára lépve folytatja tanulmányait, s közben a fuvolatanulás sem szakad meg: B tagozaton folytatja. Nagyon szeret biciklizni, görkocsolyázni, rajzolni és bármivel kreatívkodni. Franz Doppler fuvolavirtuóz a romantika korában élt és munkálkodott. Zeneszerzőként virtuóz fuvoladarabjairól ismert. Andante és Rondo című, op.25-ös művét 1874-ben komponálta két fuvolára. Ezúttal a Rondo-t hallgathattuk meg Lukács Lili és Breznyán-Tokai Szilvia előadásában.
Szomor Ágoston tizennégyéves fiatalember, hét évvel ezelőtt ismerkedett meg a hangszerek világával. A zeneiskolai hangszerbemutató hangversenyen leginkább a rézfúvós hangszerek varázsolták el. Bereczki Gábor tanár úr a beiratkozás előtti napokban érdeklődött Ágostonnál, melyik hangszert választja, mire ő rávágta: hát mi mást? A kürtöt! Azóta a kürt és ő jó barátok, olyannyira, hogy több online, megyei és országos versenygyőzelmet tudhat magáénak az ifjú muzsikus. Ágoston mindemellett kiválóan néptáncol a békéscsabai Tabán táncegyüttesben, szintén 7 éves kora óta. Szobája falát a számos zenei oklevél mellett néptáncos elismerések is jócskán díszítik. Ő mégis a zenei pálya mellett döntött, így tanulmányait – sikeres felvételijének köszönhetően – szeptembertől a Budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban folytatja. A békéscsabai zeneiskolában eltöltött évek során Bereczki Gábor tanár úr és Ágoston között kialakult kiváló emberi és szakmai kapcsolat egyben a jövő záloga is lehet az ifjú zenei tehetség számára. Wolfgang Amadeus Mozart 3. Esz-dúr kürtversenyét Jozef Leutgeb nevű jóbarátjának komponálta, akinek vicces, sőt olykor néha hajmeresztő instrukciókat írt a kéziratba. Reméljük, Ágoston nem olvasta ezeket a megjegyzéseket – tőle ezen az estén a 2. tételt hallhattuk.
Szabó Marcell tizenhétéves, három éve a Bartók Béla Szakgimnázium klarinét szakos tanulója. Soós Jánosnál ismerkedett meg a hangszerrel, majd Gyenge Gyula és Rácz Balázs növendéke lett, akik mellett sokat köszönhet kiváló korrepetítorának, Gál Csabának is. Az elmúlt években egy országos és számos nemzetközi verseny dobogós helyezését nyerte el. Célja, hogy a zenének minél több aspektusát megismerje, így hobbiszinten énekel és fuvolázik, valamint néhány évig szaxofonozott is. A hangszerek megismerése mellett idegen nyelvek tanulásában is örömét leli. Szabadidejének nagy részét a békéscsabai kutya- és cicamenhelyen tölti önkéntesként. A kutyákkal és a barátaival töltött idő mellett igyekszik minél több művészeti előadást, képzőművészeti kiállítást látogatni, hiszen ezek nem csak nagy lelki töltettel látják el, de mélyen el is gondolkodtatják. Carl Maria von Webert a német romantikus opera megteremtőjeként tartják számon. Két klarinétversenyét 1811-ben, Münchenben komponálta, miután megismerkedett a kiváló klarinétos Heinrich Baermannal. Érdekesség, hogy maga Weber meg volt győződve arról, hogy versenyművei Baermann „isteni játékának” köszönhetik sikerüket. Weber: Esz-dúr klarinétversenyének 1. tételét Szabó Marcell szólaltatta meg.
Következő fellépőnk Hegyes Nelli Abigél volt ezen az estén. A zene már kiskorában élete részévé vált: szülei sok komolyzenei koncertre magukkal vitték, és ő maga is elkezdett érdeklődni a zene iránt. A muzsika mindig különös érzéseket váltott ki belőle és nyugtató hatással volt rá, különösen a zongora. Így a következő tanévtől elkezdett zongorázni és a hangszer egyből a szívéhez nőtt. Számos regionális versenyen vett részt, amelyeken kiemelt arany minősítést, valamint 1. helyezéseket ért el. Korábbi tanárai Fekete Katalin, Baksa Szilvia és Csontos József Attila voltak, jelenleg tizenegyedikes tanuló a Békéscsabai Bartók Béla Szakgimnáziumban, tanára Bereczki Julianna. A zongora mellett szabadidejében szeret festeni, rajzolni és sétálni. Hegyes Nelli Abigél Clara Schumann: a-moll zongoraversenyének 1. tételét játszotta.
Murvai Benedek 11. osztályos klarinét tanszakos tanuló, korábban Soós Jánosnál tanult, most Rácz Balázs növendéke. Szabadidejében szeret festeni, táncolni, olvasni és olykor írni is. Viszonylag rendszeresen sportol, régebben igazolt országúti kerékpár versenyző volt, ezt a sportot továbbra is űzi hobbi szinten, valamint néha indul triatlon versenyeken is. Egy kerékpárboltban dolgozik szerelőként. Többször szerepelt a Virtuózok című televíziós komolyzenei tehetségkutató műsorban. Idén februárban Aranyozott első díjat nyert egy Szabadkán megrendezett, nemzetközi fafúvós versenyen. Carl Maria von Weber 1811-ben íródott klarinétversenyéről fentebb már szó esett, érdemes azonban magáról a komponistáról is beszélni. Gyermekéveinek talán legmeghatározóbb alakja kissé erőszakos édesapja: az idős Weber ugyanis számos utódja közül egytől egyig mindegyikből csodagyermeket szándékozott nevelni. Akinek van utódja, tudhatja: amit a szülő nagyon akar, arra a vásott kölyök egészen biztosan nemet fog mondani! Hogy Carl Maria von Weberből végül mégis muzsikus lett, az… mondhatni… szinte csodával határos! Weber: Esz-dúr klarinétversenyének 3. tétele Murvai Benedek előadásában csendült fel.
Dobi István a Bartók Béla Szakgimnázium 13. évfolyamos, harsona szakos növendéke. Rendszeres résztvevője a harsona tanszak hangversenyeinek, illetve a megye rézfúvós találkozóinak, több nemzetközi verseny 1. és 2. díjasa. Rendszeres résztvevője a Békéscsabai Harsonás Napok mesterkurzusnak, illetve a kurzust záró hangversenynek is. Ezek mellett 2022 nyarán meghívást kapott egy New York állambeli, nyári zenekari és szólista táborba. Tanára, Kalmár Zoltán elmondása szerint István példás szakmai helytállása és harsonajátéka korát meghazudtoló, amit a középfokú képzésben elvárható, választékos zenei kifejezésmódokkal képes megvalósítani. Szabadidejében szeret horgászni. Gröndahl Harsonaversenyének 1. tétele Dobi István előadásában hangzott el.
Breznyán-Tokai György a Bartók Béla szakgimnázium 11. osztályos tanulója. Szülei is zenészek: édesanyja énekművész, édesapja trombitaművész – az ő hatásukra kezdett el zenélni óvodás korában. Azóta tudatosan erre a pályára készül. A gyulai zeneiskolában Czirok Mihály tanította, most Bakai László diákja. Azóta országos és nemzetközi versenyek állandó díjazottja – idén is készül komoly nemzetközi versenyekre. A trombitálás mellett komoly hobbija a testépítés és az éneklés. Koncertünk záró számaként Böhme f-moll trombitaversenyének 1-2. tétele csendült fel.
Estünk ifjú szólistáinak szeretettel gratulálunk és további szép sikereket kívánunk!