MŰSOR:

• • Beethoven: István király-nyitány

• • Liszt: Magyar fantázia

• • Borodin: Poloveci táncok

• • Gershwin: Kék Rapszódia

A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar és Tóth Péter zongoraművész nyárbúcsúztató hangversenye 2023. augusztus 27-én került megrendezésre a Csabagyöngye Kulturális Központban. Az együttest Rázga Áron vezényelte.

Nyárbúcsúztató programjaink évek óta színesítik megyénk kulturális életét. Célunk egy kellemes estét tölteni a közönséggel közös kedvencünk, a komolyzene társaságában. Erre az estére Beethoven, Liszt, Borogyin és Gerschwin műveiből válogattunk. A koncert karmestere Rázga Áron, szólistája pedig Tóth Péter zongoraművész.

Rázga Áron Szegeden szerezte diplomáját zongora szakon, később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem korrepetítori szakán végzett. Békéscsabán gyakran látható-hallható színházi darabokban. Szimfonikus zenekari karmesterként ma este lép először színpadra.

Tóth Péter zongoraművész tizenegy évesen kezdett zongorázni Békéscsabán, Csontos József növendékeként, majd két és fél év zongoratanulás után felvételt nyert a budapesti Zeneakadémia előkészítő tagozatára. Diplomáját a Zeneakadémián szerezte meg, majd 2008-ban az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait – ott doktorált. Tóth Pétert generációjának egyik legjelentősebb Liszt-előadójaként tartják számon.

Nyáresti hangversenyünkön elsőként Beethoven: István király – nyitánya csendült fel. A nagy bécsi zeneszerző mindmáig az egyik legtöbbet játszott komponista a világ minden hangversenytermében. Az István király-nyitányt az új Pesti Színház avatóünnepségére, 1812-ben komponálta, s benne magyar verbunkos jellegű témát használ fel.

Liszt Ferenc a Magyar fantáziában is a Magyar rapszódiákhoz hasonlóan népszerű, cigánymuzsikusok által terjesztett népies melódiák, verbunkos dallamok, táncok anyagát dolgozta fel. A kompozíció 1852-ben készült, pesti premierjén a zenekart Erkel Ferenc vezényelte. A kompozíció legfontosabb, gyakran visszatérő témája a „Magasan repül a daru” kezdetű népies műdal.

Alexandr Borodin Pétervárott született. Mielőtt zeneszerző lett, kutatóként és egyetemi tanárként tevékenykedett. 1877-ben személyes kapcsolatba került Liszttel, s ez a találkozás mindkettőjükre igen gyümölcsözően hatott. Az Igor herceg Borodin posztumusz operája, ennek harmadik felvonása a látványos Poloveci táncokkal fejeződik be: a rabul ejtett Igor herceg felvidítására Koncsak kán bemutatja rabszolgáinak és rabnőinek táncát. Mint önálló táncszám és mint hatásos zenekari darab egyaránt közismert és népszerű kompozíció.

Az este záró darabját a szerző Amerika zenei kaleidoszkópjának nevezte – a Kék rapszódia átirata szimfonikus zenekarra és zongorára az egyik legnépszerűbb amerikai koncertdarab, amelyet Gershwin mindössze tíz nap alatt komponált. Az 1924. február 12-i ősbemutatón, a zsúfolásig megtelt teremben Gershwin játszotta-improvizálta a zongoraszólamot. A kirobbanó sikert aratott mű a bemutató évében 84 alkalommal csendült fel és egymillió kotta kelt el belőle, az 1984-es Los Angeles-i olimpia megnyitóján 84 zongorista játszotta egyszerre.