Dvořák Stabat Matere csendült fel vasárnap Békéscsabán, a Páduai Szent Antal Székesegyházban. A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar a szegedi Vaszy Viktor Kórussal karöltve szólaltatta meg e gyönyörű egyházzenei mesterművet, a szólisták Fodor Beatrix, Kálnay Zsófia, Szerekován János és Hámori Szabolcs voltak. Együttesünket Pál Tamás Liszt-díjas Kiváló Művész vezényelte. Fotók: Martincsek Csaba
Köszönet közönségünk szeretetéért és érdeklődéséért! Külön öröm volt számunkra, hogy kisgyermekek is érkeztek szüleikkel együtt – szeretettel várjuk őket következő koncertünkre is!
1875 szeptemberében Dvořák (1841-1904) egy szerencsétlen házi balesetben elvesztette egyik kislányát. Nem sokkal ezután fogott hozzá, hogy zenévé költse a hagyományosan Jacopone da Todinak (1230-1306) tulajdonított Stabat Matert, a gyermeke keresztfájánál álló anya siralmát. A végleges partitúra még el sem készült, amikor Dvořák másik két gyermekét is el kellett temesse (habár a mű a ma ismert formájában már nagyrészt megvolt). A Stabat Mater lelkes fogadtatásra talált, bár a kritikusok egy része túlságosan is megnyerőnek ítélte a zenét a szöveg súlyosságához mérten. A közönség azonban kevésbé volt akadékoskodó, különösen Angliában, ahol a mű rendkívüli népszerűségre tett szert. A zeneszerző a szöveget tíz tételre osztotta, teljes oratóriummá bővítve ezáltal a Stabat Matert. A kórus három kivételével mindegyik tételben szerepel. Az első és az utolsó tétel párhuzamos főtémája keretet ad a műnek, amelynek egyetlen gyors tempójú szakasza az Ámen. Dvořák dallamai kifejezésteliek, szinte kivétel nélkül vallásos töltetűek, feldolgozásuk ugyanakkor újszerű és változatos. A második tétel például négyszólamú kánonnal nyit, míg a negyedik és a hatodik tételben énekkari refrének váltakoznak a szóló részekkel. Dvořák hatásosan, de sohasem szentimentálisan alkalmazza a kromatikus megoldásokat, a zenekar hangszerelése egyedi megoldásokban gazdag. A mű premierje Prágában volt 1880-ban, míg a Csehországon kívüli első bemutatót Joseph Pamby vezényelte 1883-ban, Londonban. Az előadás sikere teremtette meg Dvořák angliai hírnevét és a későbbi nagy megrendelések alapját.
