Interjú Ujházi Gyöngyi csellóművésszel

A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar 2025. április 26-án lép legközelebb színpadra. Az est szólistája ezúttal egy fiatal csellóművész, Ujházi Gyöngyi, akinek neve sokak számára ismerős lehet. Békés megyei kötődéséről, zenéről, gyakorlásról, zenei nevelésről faggatja őt Lázár Anita.

 

– Milyen módon kötődik Ujházi Gyöngyi a Viharsarokhoz?

– A Viharsarokhoz a gyermekkoromat tudom kötni, ugyanis amikor megszülettem, még Battonyán laktunk, de alig kétéves voltam, amikor Békéscsabára költöztünk, egyenesen a zeneiskolába, mivel a mostani „C” épület szolgálati lakásnak volt kialakítva abban az időben, amit a szüleim megkaptak, mert anyukám a zeneiskolában tanított hegedűt.

Nyilván rögtön belecsöppentem a zene világába, mely onnantól kezdve folyamatosan körülvett. Egészen pici kori emlékem egyébként, hogy időnként be-betértem egyik- másik terembe, belehallgattam az órákba – Nagyon jól éreztem magam ebben a közegben!

– Zenekarban muzsikál, tanít és koncertezik – melyik a legkedvesebb? Lehet egyáltalán választani közülük?

– Nagyon nehéz lenne választanom, mivel ezek egymást kiegészítve vannak jelen az életemben: az egyik nem működik jól a másik nélkül. A koncertezés – mint az (ön)kifejezés legközvetlenebb módja – nagyon közel áll hozzám, majd a tanítás, ahol kamaszgyerekek pszichés, szellemi fejlődéséhez tudok hozzájárulni. Ugyanakkor azzal, hogy megfogalmazok tapasztalatokat, rengeteg minden a helyére kerül bennem is. A zenekar pedig az alkalmazkodás magasiskolája, ahol a kifejezés szabad megfogalmazását önként engedi át a zenész a karmesternek. Fantasztikus, hogy olyan művek megszólaltatásában vehetek részt, amelyeket csak egy nagy együttes közösen lélegző működése képes létrehozni. Ennél fogva életre szóló élmények kapcsolódnak a zenekari munkához.

– Naponta hány órát tud a gyakorlásnak szentelni? Illetve miért fontos ez egy felnőtt művész életében?

– A lányom születése óta a gyakorlásom sokkal intenzívebbé és időarányosabbá vált: megtanultam tíz- tizenöt percet is kihasználni. A gyakorlásaimnak mindig van egy határozott terve és rövidtávú célja – legyen az húsz perc vagy három óra. A gyakorlás fontosságára visszatérve: abszolút megkérdőjelezhetetlen! Hiszen folytonos változásban vagyunk mi magunk is – a zenével, a hangszerrel való viszonyunk is erre reflektál.

 

– Két gyermeke van. Miként valósítja meg zenei nevelésüket? Mit tanácsol a mai szülőknek?

– A mi családunkban a zenei nevelés nem tudatos jelleggel történik, hiszen ez az életünk szerves része: benne élünk nap mint nap mindannyian (Ujházi Gyöngyi férje Monostori Gábor zongoraművész).

Úgy gondolom, fontos, hogy úgy találkozzanak először a zenével, hogy a szülők kedvenc muzsikáit hallgatják – így kaphatnak hiteles képet arról, ami a zene célja, szerepe az életben. Szerintem nem szabad erőltetni soha, hiszen csak akkor tud az ember megszeretni bármit, ha abban szabadságot él meg! A gyerekeknél ez hatványozottan igaz.

– Napjainkban, ha beülünk egy koncertre, elsősorban az idősebb generációval találkozhatunk. Ön szerint miként lehetne több fiatalt bevonzani a komolyzenei eseményekre?

– Igen, sajnos ezt én is így látom. Szerintem alapvetően az élmény az, amire az emberek ki vannak éhezve – ez alól a fiatalok sem kivételek. Egészen kicsi korban egy-egy zenei élmény egy egész életre meg tudja határozni egy gyerek érdeklődését, céljait. Érdemes figyelni, mikor nyílik meg ez a bizonyos ajtó egy gyermekben. Minden életkorban másféle élményt nyújt a találkozás a komolyzenével, de azt hiszem, minden korosztály befogadókészségét hitelesen megcélozni alkalmas zenék íródtak az évszázadok során. Erre építkezve abszolút meg lehet szólítani ezeket a korosztályokat. Egyébként nagyszerű, már létező kezdeményezések születtek erre, egyre több zenekar fektet hangsúlyt a fiatalok zenei nevelésére, közönségként történő bevonzására.

– A Békés megyei közönség kíváncsian és lelkesedéssel várja Önt a Csabagyöngye Kulturális Központ színpadára. Mit üzen nekik?

– Nagyon-nagyon várom a találkozást és mindenkinek azt kívánom, hogy örömét lelje a közös munkában, az április végén hallható Békés Megyei Szimfonikus Zenekarral közös zenei produkcióban!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az együttes 1959 óta színesíti Békés megye kulturális életének zenei palettáját. Székhelye Békéscsaba, ám valójában megyei zenekarról van szó. Tagjai lelkes és kiváló hangszeres pedagógusok, akik a tanítás mellett időt és fáradságot nem kímélve, tudásuk legjavát adva készülnek fel az aktuális hangversenyekre. Karmesterük Rázga Áron.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Élménybeszámolók

Foglalja le helyét!

Ne maradjon le következő koncertünkről!

Képek a zenekar életéből

COPYRIGHT © 2023 Békés Megyei Szimfonikus Zenekar |
Minden jog fenntartva

COPYRIGHT © 2023 Békés Megyei Szimfonikus Zenekar |
Minden jog fenntartva